Szerelmi költészete

II. SZERELMI költészete

   - életét végigkíséri a szerelem
   - leghíresebb szeretett nők:
                          Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
                          Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (vélhetőleg a Célia-versek)
   - az énekszerzés hagyományát követi→ dallam és szöveg együtt érvényes
   - az "ad notam" szerves része a versnek
   - a költői képek, jelzők az eu.-i humanista szerelmi költészet hagyományából
   - a versek eleinte valós élethelyzetekből fakadnak
VÁLTOZÁS:
   - idővel növekszik a zenei-hangulati elemek szerepe (ritmus, hanglejtés, hangfestés)
   - egyre kevésbé jell. a fogalmi/logikai úton való megközelítés
   - vers a fikció világába lép
   - a Júlia-versektől kezdve nő a költői képek kifejező ereje
   - Célia-versekben már egyre fontosabb a metafora, a hasonlat...
                                           ↓↓
              a formai jegyeket Balassi maga alakítja, és folyamatosan változnak

Melyik nem jellemző Balassi kései szerelmes verseire?

a verszene

a metaforizáció

az elvont képek

a humanista gyökerű jelzők

Feltehetően hozzá íródtak a Júlia-versek.

Takács Julianna

Ungnád Kristófné Losonczy Anna

Dobó Krisztina

Kései szerelmes verseiben Balassi újra valós vershelyzeteket használ.

Igaz

Hamis

A Júlia- és Anna-versek ugyanahhoz a nőhöz szólnak.

Igaz

Hamis