Szerelmi költészete

II. SZERELMI költészete

   - életét végigkíséri a szerelem
   - leghíresebb szeretett nők:
                          Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
                          Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (vélhetőleg a Célia-versek)
   - az énekszerzés hagyományát követi→ dallam és szöveg együtt érvényes
   - az "ad notam" szerves része a versnek
   - a költői képek, jelzők az eu.-i humanista szerelmi költészet hagyományából
   - a versek eleinte valós élethelyzetekből fakadnak
VÁLTOZÁS:
   - idővel növekszik a zenei-hangulati elemek szerepe (ritmus, hanglejtés, hangfestés)
   - egyre kevésbé jell. a fogalmi/logikai úton való megközelítés
   - vers a fikció világába lép
   - a Júlia-versektől kezdve nő a költői képek kifejező ereje
   - Célia-versekben már egyre fontosabb a metafora, a hasonlat...
                                           ↓↓
              a formai jegyeket Balassi maga alakítja, és folyamatosan változnak

Melyik nem jellemző Balassi korai szerelmes verseire?

dallamra készültek

fiktív versehelyzetek

sok költői kép

sok jelző

Melyik nem jellemző Balassi kései szerelmes verseire?

a verszene

a metaforizáció

az elvont képek

a humanista gyökerű jelzők

Feltehetően hozzá íródtak a Júlia-versek.

Takács Julianna

Ungnád Kristófné Losonczy Anna

Dobó Krisztina

Feltehetően hozzá íródtak a Célia-versek.

Dobó Krisztina

Rákóczi Zsuzsanna

Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna