Balassi Bálint égi és földi szenvedélye

BALASSI BÁLINT ÉGI ÉS FÖLDI SZENVEDÉLYE


I. Balassi Bálint PORTRÉJA

a. életrajz
   - 1554 (Zólyom vára) -1594 (Esztergom)
   - XVI. sz.-i magyar reneszánsz nyers földesura
   - kitűnő nevelője: Bornemissza Péter; később: nürnbergi egyetem
   - 1569-ben a család Lengyelországba kényszerül menekülni (A beteg lelkeknek való füves kertecske fordítása)
   - részt vett az Erdély elleni hadjáratban → Báthory fogságába esik, később követi őt Lengyelországba is
   - hazatérve hadnagyságot vállal Egerben (1579)
   - 1584 érdekházasság Dobó Krisztinával, a sárospataki várelfoglalása → házasságát érvénytelenítik
   - szerelmi ügyek, lengyelországi bujdosás
   - 1591-ben hazatér, részt vesz a 15 éves háborúban
   - 1594-ben Esztergomnál belehal sérüléseibe

b. az alkotó
   - magyar nyelvű költészet megújítója
   - nyolc nyelven beszélő "poeta doctus"
   - örök szerelmes és istenkereső
   - tudatos alkotó → Balassa-kódex
          - verseinek keletkezési idejétől függetlenül fiktív lelki önéletrajzzá igyekezett formálni a műveit
           - kompozícióban figyelembe vette a számmisztika elveit
                - I. rész = 33 házassága előtt írt vers (Anna-versek)
                      (zárja: Kiben bűne bocsánatáért...)
                - II. rész = 33 házassága után írtak (Júlia-versek)
                      (zárja: Ó, én édes hazám...)
                - III. rész nem készült el, 33 istenes verset tartalmazott volna a feltételezések szerint

   - 3 tematikus csoport: istenes, szerelmi és vitézi - mindegyikre a szenvedély, az egyediség és az újító szellem jellemzik


II. SZERELMI költészete

   - életét végigkíséri a szerelem
   - leghíresebb szeretett nők:
                          Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
                          Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (vélhetőleg a Célia-versek)
   - az énekszerzés hagyományát követi→ dallam és szöveg együtt érvényes
   - az "ad notam" szerves része a versnek
   - a költői képek, jelzők az eu.-i humanista szerelmi költészet hagyományából
   - a versek eleinte valós élethelyzetekből fakadnak
VÁLTOZÁS:
   - idővel növekszik a zenei-hangulati elemek szerepe (ritmus, hanglejtés, hangfestés)
   - egyre kevésbé jell. a fogalmi/logikai úton való megközelítés
   - vers a fikció világába lép
   - a Júlia-versektől kezdve nő a költői képek kifejező ereje
   - Célia-versekben már egyre fontosabb a metafora, a hasonlat...
                                           ↓↓
              a formai jegyeket Balassi maga alakítja, és folyamatosan változnak


III. ISTENES versek

   - kb. 19 költemény
   - nincs bennük közösségi, gyülekezeti jelleg → egyénként áll szemben Istennel
   - közvetlen hangvétel jell. (mivel személyes, nagyon eredeti is!)
   - témák: hit utáni vágyakozás, gyakran a hitben való megrendülés, bűnösségének tudata, kétség az üdvözülésben
   - mély fájdalom és javulás utáni vágy művészi kifejeződése
   - nyelvezete illeszkedik a régi magyar vallásos lírába
        + vershelyzetek, érvelés, hangnem hasonló a szerelmi lírához
                         (DE! képiség és szókincs elkülönül)
   - Júlia-ciklustól kezdve megnő a vallásos-szakrális jelzők szerepe
   - eleinte a szimmetrikus, három pilléres kompozíció a jell., később az aranymetszés szabályai érvényesülnek


IV. Hogy Júliára talála...
http://www.youtube.com/watch?v=C3gC4f56RpY

   - Júlia-vers
   - bár még "ad notam", de már előremutató a későbbi irány felé
   - a megszólított hölgy idealizált, eszményített
   - keletkezés körülményeire utal: 1. vsz./3. sor és az utolsó vsz.
   - közvetlen vallomás: 1. vsz./1-2. sor és 5. vsz./1-2. sor
   - 2. vsz.: az érzelmi élet képeit tartalmazza
   - 3. vsz.: virágszimbolika
   - 4. vsz.: fénymetafora
                   ↓
        halmozott költői képek a rajongásra
   - jelzők, birtokos szerkezetek halmozása
   - fokozás szerepe! - 5. vsz.-ban a lírai én már vallásos-szakrális jelentéskörű beszédformával él
   - ütemhangsúlyos, bokorrímes
   - zeneiség = ismétlések, alliteráció, szóbelseji összecsengés
                                        ↓↓
                       szenvedély + zárt forma = feszültség


V. Adj már csendességet...
http://www.youtube.com/watch?v=lM_IlIpjOU8

   - kevés istenes vers egyike
   - lényeg: tudatosan megformált szöveg
   - rövidség + metaforizáció = sűrítés
   - 6-6-4 szótagú, hosszú sorokban: belső rímek
                                + rövid sorok is összecsengenek: aabccb
   - szerkezet = 1. könyörgés
                        2. érvelés - saját lelkének is bizonyosságot keres
                        3. könyörgés - megerősödött bizalom
   - nincs közösségi élmény, ez személyes viszony
   - bizonytalan a feloldozásban